Mi a zománc?

A zománc: üveg fémre olvasztása

Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Ez az „üveg” porrá van őrölve és különféle fém oxidokat tartalmaz. Ettől kapja a színét.
Az alapfém sokféle lehet: vas, réz, ezüst, arany, stb. A zománcot felvisszük a fémre.
Ez történhet szitálással, ecsettel, spatulával, amit a helyzet megkíván és magas 800-900 °C közötti hőmérsékleten a fémlapra olvasztjuk.

A zománcozás története évezredekre nyúlik vissza

Használták már az egyiptomiak és a kelták is. A római birodalomban bizánc volt a zománcozás híres központja.
Az általam használt zománctechnika a XVI-XVII. Században a franciaországi Limoges-ban kifejlesztett festőzománc eljáráshoz áll a legközelebb, de nem azonos vele.
Minden zománcozó használja az évezredek alatt összegyűlt tapasztalatot, és a saját kísérletei alapján létrejött új eljárásokkal gazdagítja azt.
A zománcozásban rejlő lehetőségek végtelenek. Egy élet munkája során is csak néhány zománcozási eljárás ismerhető meg igazán.

A képeim festő zománcozással készülnek, rétegenként épülnek fel

Ez azt jelenti, hogy egy-egy kép 10-20 leheletfinom réteg egymásra olvasztásával készül.
Minden réteget külön kell az alapra olvasztani. Ezért a kész képnek relief hatása van.
Ez a munka hosszú időt igényel, így évente csak kisszámú kép készül.

Vágó István
zománcművész